Mi a madárinfluenza?

A madárinfluenza fertőző betegség, okozói a madarakat megfertőző vírusok, nagyon ritka esetben a sertésben is előforduló vírus. Annak ellenére, hogy minden madárfaj ki van téve a fertőzés veszélyének, a madárinfluenza leginkább a háziszárnyasokat fertőzi meg. A madaraknál a betegségnek két formája van. Az elsőt enyhe tünetek jelzik - változások észlelhetők a fertőzött madár tollán, kevesebb tojást rak le. A betegség második fajtája, melyet Olaszországban fedeztek fel 1878.-ban, már jelentős mértékben járványveszélyes, a madarak esetében 100%-os az elhalálozás, mely egy nappal az első tünetek megjelenése után következik be.

Hogyan lehet megállapítani a madarak fertőzöttségét?

A legfontosabb megelőzési módszer minden fertőzött, vagy fertőzésnek kitett madár megsemmisítése, a maradványok karanténba helyezése és a farmok szigorú ellenőrzése. A vírus megsemmisül, ha három órán át 56 C hőmérsékletnek teszik ki, vagy 65 C fokos hőrmésrékletnek fél órára, és a szokványos fertőtlenítési módszerekkel - formalinnal vagy jódalapú szerekkel. A vírus leglább három hónapig életképes marad az alacsony hőmérsékleten a trágyában. Vízben, 22 C fokon négy napig él a vírus, 0 fokon pedig 30 napnál is tovább. A megelőzésben fontos az élő madarak szállításának ellenőrzése.

Gyakran fertőzi meg az embereket a H5N1 vírus?

Nem, a fertőzések ritkák. Az első emberi fertőzést Hong Kongban fedezték fel 1997.-ben. Akkor 18 személyt szállítottak kórházba, közülük 6 életét vesztette. A fertőzés forrása mindegyik esetben a madarakkal történő munkára utalt (farmon egy esetben, piacon élőhússal a fennmaradó 17 személy esetében). Ezek az esetek kb. egyidejűek a veszélyes H5N1 vírus megjelenésével a háziszárnyasoknál. Az ember-ember fertőzés igen ritka, és csak specifikus esetekre jellemző (egészségügyi személyzet, családtagok, vagy a madarak megsemmisítését végző munkások). Annak ellenére, hogy a h5-ös antitesteket megtalálták ezekben a csoportokban is, (ez jelzi a fertőzést), a betegség további fejlődésére nem került sor.