SZOCIÁLIS-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK SZABADKÁN 1766.-TÓL 1941.-IG

A XVIII század első felében a szabadkai egészségügyi szolgálatot az egyházi beteggondozás és a népi gyógyászat (felcserek, kuruzslók tevékenysége) jellemzi. Ekkor még nem létezett intézmény, melyben elszigetelték és gyógyították volna a betegeket, még a pestisjárvány időszakában (1709.-ben, továbbá az 1738.-tól 1739-.ig tartó járvány idején sem).

A XVIII század közepén kezdik el tevékenységüket az akkori sebészek. Őket borbélyok és iskolázatlan bábasszonyok tanították meg mesterségükre. 1766.-ban nyílt meg a Szegényház a szegénysorsúak és magatehetetlenek részére. Ez volt az első szociális intézmény Szabadkán.

A XIX század elején a városi fizik felkérte a Magisztrátust, hogy fordítson több figyelmet a Szegényház rendbehozására és fenntartására, és keri egy kórházi épület felépítését. Igaz az, hogy a Szegényházat gyakran kórházként (Noscomium) említik, mert ott gyógykezelte időnként a városi fizik a szegénysorsú betegeket. Ez a tény is arra utal, hogy a Szegényházra, mint a kórházi szolgálat előfutárára és kezdetére tekinthetünk, ugyanis a kórház felépítésének törekvései (1804.-ben és 1818.-ban) kudarcba fulladtak, főként az anyagi eszközök hiánya miatt.

A kórházi épület megnyitására csak 1841.-ben került sor. Erre a célra egy magánházat vásároltak meg (a jelenlegi Tűzoltóotthon helyén), melyet kórháznak rendeztek be. Az elkövetkező években növekszik a száma azoknak, akik a kórháztól kérnek segítséget. A meglévő kórházat az elmebetegek gyógyítására szolgáló épületrésszel bővítik ki 1878.-ban, és megnyitják a szemészeti kórházat is egy felújított házban a Katonai kórház közelében. (A Képviselő-testület és a Bíróság jelenleti épületei közti részen)

• 1889. februárjában Dr. Weiss Ignác, a kórház igazgatója részletes jelentést ad át a kórház állapotáról és tevékenységéről. Mint azt az igazgató jelentésében kiemeli, gyógyászati és humánus okokból elengedhetetlen a kórház felújítása és egy új objektum felépítése.
• 1890 februárjában Lazar Mamužić, Szabadka polgármestere a városi vezetőség elé terjeszti az új, pavilon típusú kórház felépítésének javaslatát.
• 1890 júiusában elhatározzák, hogy az új kórházat az ú.n. Sándori Kapu és Sándor lakóteélep között építsék fel.
• 1891. elején pályázatot hirdetnek ki a kórházi épületek felépítésére. Összesen 160 betegágy elhelyezését tervezik.
• 1893. folyamán pályázatot írnak ki a kivitelezésre.
• 1894. júliusában kidolgozzák a kórház Szabályzatát .
• 1894. szeptemberében közlik, hogy a kórház építését nem tudják befejezni az előre maghatározott határidőn belül, az 1894.-es év végéig.
• 1894. októberében elhelyezik a kórház területén belül tervezett kápolna alapkövét.
• 1895. áprilisában Dr. Weiss Ignác halála után megválasztják a kórház új igazgatóját Dr. Wilheim Adolf személyében.
• Az 1895.-es áv folyamán a helyi állami és magánvállalatok pályáznak a központi fűtés, a szellőztetés, a vízvezeték, a csatornarendszer kiépítésére - a közművesítési feladatok elvégzésérelokalna državna i privatna preduzeća konkurišu za učešće u radovima oko postavljanja centralnog grejanja, ventilacije, vodovoda, kanalizacije i sl.
• 1896. decemberében felépül a kórház.
• Februara 1897. godine primljeni su prvi bolesnici u bolnicu.
• 1897. májusában ünnepélyesen megnyitják a kórházat.
• 1899. augusztusában megtartják az Első Szabadka Tudományos Szaktanácskozást - a Monarchia természettudósainak és orvosainak harmincadik jubiláris találkozóját.
• 1902.-ben és 1903.-ban a sebészeti osztály átköltözik az F pavilonból a C pavilonba, a szemészet pedig a C pavilonból az F jelzésűbe.
• 1903.-ban az orvosok kérik a D pavilon (A belgyógyászti részleg) bővítését a TBC-vel fertőzött betegek külön elhelyezésére.
• Az 1903. és folyamán emeletet építenek az F pavilonra (A szemészeti osztály épületére)
• 1906.-ban hozzáépítik a meglévő épületekhez a K pavilont - (az elmebetegek osztályát)
• 1911.-ben a kórház 410 betegággyal rendelkezik .
• 1912.-ben elvégzik az első holecisztektómiát, az első alhasi hiszterektómiát és más beavatkozásokat.
• 1914.-ben röntgent vásárolnak a kórház részére.
•  1919. folyamán Dr. Pajo Ivković-Ivandekić-et választják meg a kórház igazgatójává.
• 1921.-ben a kórház tevékenységét anyagi gondok akadályozzák.
• 1927. folyamán ismét aggasztó a kórház anyagi helyzete.
• 1929.-ben tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a Városi Kórház ismét a Tartomány patronátusa alá kerüljön.
• 1930.-ban megállapítják, hogy kiemelkedő szinten folyik a munka a kórházban az anyagi gondok ellenére is. Külön kiemelkedő a Hirurgiai osztály, valamint a Szülészet tevékenysége, mely utóbbi dolgozója Dr. Dušan Malušev, akit az európai szakemberek is elismernek.
• 1934.-bem kiadják a Városi Kórház Szabályzatát.
• 1937. novemberében befejezik a szülészeti és nőgyógyászati pavilon építését.
• 1939. decemberében megnyílik a Fül-orr-gégészeti osztály.

Tovább